Prologue

" Mit gondolsz hova kerülünk amikor meghalunk? " - nézett fel a virág morzsolgatásból a lány.
A fiú csak egykedvűen  megrázta a fejét, jelezve nem tudja.
" Talán csak...eltűnünk," - szólalt meg néhány perc tanakodás után a tudatlan.
A lány fél szemmel ránézett mintha azt mondta volna "Eljön a világvége" vagy csak valamiféle badarságot hordott volna össze.
" Tudod, szerintem nem tűnnünk el teljesen, "
"Mi?"
" Szerintem mindig a hozzánk legközelebb állók szívében élünk tovább!" - A fiú ez után a válasz után csak röhögni tudott. Nem hitt benne.
" Faszság..."
Oliv lapockáig érő barna haját félre dobva mérgesen nézett Louisra.
" Legalább egyszer hinnél valamiben," - suttogta megtörten majd lefeküdt a rét hideg talajára.
Virágok ölelték körül, roskadozó fűszálak csikizték oldalát, de most nem ez érdekelte.
" Valamiben hiszek..."
" Miben? " - tápászkodott fel két kezével kíváncsian, csillogó barna szemekkel.
" Benned, "
A lány óvatosan egy napraforgót szakasztott le, majd mosolyogva a fiú kezébe nyomta.
" Elcseszett világ, nemde? "
Louis nevetése már nem gúnyos volt vagy gonosz...hanem igazi. Először életében.

Zéró a köbön - avagy hogyan ne írj bemutatkozást

Haaaaaaaaaalóóóóóó! *levesz a hangjából és megpróbál kussban maradni*

Hát helló még egyszer mindenkinek! Azt hiszem nem sok blogot kezdtem még így. Talán azzal kéne kezdenem,hogy leszögezem marha lusta vagyok, így néha csúszhatnak a részek, viszont megteszek minden tőlem telhetőt. Akár dumálhatnák is kevesebbet, igen. Viszont gondoltam megadom nektek azt,hogy bemutatkozok :) 

B Missery lennék és azért vagyok itt,hogy világhírű tigris szelídítő legyek  nektek örömet szerezzek.
Ismerhettek már sok blogról - vagy éppen egyről sem -, de előre leszegezem(MI VAN??) leszögezem
nem tudok csillámpóni normális lenni. Szóval ha valakinek sérti a fülét (inkább szemét, na mindegy) akkor azt csak megölni sajnálni tudom.

Imádom a sorozatokat...meg a filmeket. Meg tudjátok, amit egy tinilány szokott. Oké, utálom általában azt amit egy tinilány szokott. És ez most tök értelmetlen mondat volt, gratulálok magamnak.

Azt hiszem ennyi lennék mielőtt még valamit félre nyomok. A blog tartalmát oldalt találjátok, prológus hamarosan érkezik.


Thsók és csillámpóni, Boo (B Missery)